Mikor levonult a hónapos retek, visszatértem, az előző bejegyzésben megénekelt, Megaspius búvóhelyéhez. olvasásának folytatása
Mocsári flört
Nagy a víz, unalomig nagy. Mocskos folyam hömpölyög, nyalja kopárrá a környéket. A parton megszokott vegetáció most a gátoldalban zöldell. Normális ember hátat fordít, távozik, de ennyi hónap után dobni kell. Esélytelen amúgy, a barna, húzós víz semmi jót nem ígér.
Essünk neki
Szóval, elegem lett. Nem kellett sokat várni, betelt a pohár. Az egy dolog, hogy alig van időm horgászni, de akkor meg rohanó, fekete folyókat találok. Lassan vége a májusnak és jó, ha volt két hét normális vízállás.Persze akkor sem voltam jelen. olvasásának folytatása
SutyerUL
Körülbelül hat óra eseménytelen pergetés után kiszúrsz egy apró hajtást, persze megdobhatatlan helyen. Előtte és mellette nádas, felette fa. Mit csinálsz? Megdobod! olvasásának folytatása
1 (egy)
Annyira melengető volt a napsütés, hogy ki kellett menni. Na meg, most volt néhány órám. olvasásának folytatása
A Pályázat elbírálva
Aki nem lógat, ne is fogjék
Nem kényeztetem jelenlétemmel a partot ezen a tavaszon. Költözés, munka, és ha idő lenne, akkor pont annyi plusz víz a mederben, hogy ne találkozzon a csali és a hal. olvasásának folytatása
Csíííz
Egy nyári horgászat alkalmával figyelgettem amint Zoli, térdig vízben állva, baljában egy felhorgozott őnnel, elegánsan egyensúlyozza kétkilós fotóapparátját. olvasásának folytatása
Variációk
Késő augusztus, izzadok, mint a rohadalom, akár elegem is lehetne az egész pecának nevezett önsanyargatásból. olvasásának folytatása
Botvégről
Buja, nagyszülőknél kivitelezett, szilveszteri kifestőzést csaptunk a lányommal, megspékeltük húsz méter csillámdíszlet kihúzásával és valami recsegő heverőn való alvással.
Nem volt nehéz reggel faképnél hagyni a hortyogó bandát, nekiindulni a víznek. olvasásának folytatása
A pályázat
Tudom, hogy vannak az olvasóim között ügyes kezű írók, fotósok, akik minden szabadidejüket a természetben töltik. Talán ez a pályázat megadja nekik az utolsó lökést és kilépnek a “fényre”! Nagy szükség lenne rájuk!
https://hungarianwobblers.wordpress.com/2016/12/09/legyel-te-is-horgaszblogger-palyazat/
Habléc
Úgy gondolom, a víz szeretete összeköti az olvasóimat. Gyerekkoromban lenyűgözve figyeltem a Szent Jupát gigászi útját, faltam az erről szóló könyvet. Egyik hajósunk megint tengeren van , kövessétek küzdelmét. Kicsit kitekintve a horgászbot mögül, tisztelgjünk Fa Nándor teljesítménye, hozzáállása és élete előtt! Hajrá!
Korzó
Vacsora után belefér néhány perc ejtőzés a parton. Pont annyi idő, hogy rájöjjek, eret vágok magamon, ha nem horgászhatok. Na, holnap meghúzzuk a munkaprogramot és talán…
Fűzfő és Keszthely között, kissé balra
-Bakker, a kaja otthon maradt!-finnyog Gyuszi, pedig már rég sötét van és messze még a Balaton.
-Forduljak? Száz méter.-én.
-Á, kisbót, jóvanaz…!
Spuri kifelé
Na, indulás pecázni! Ezt az őszt kár lenne kihagyni!
Éjféli expressz
Suhan a metálszekér az alsórendű vesekőrázón.Sötét van, keményen elhúzódott a munka ma, bambán lesem a zölden villogó állati szemeket a bozótban. olvasásának folytatása
Nem fogtam semmit
Öcsém érdeklődött a minap egy bitang nagy betlim után, hogy a zéró eredményemet miként tálalom a blogon. Hát így, már a címben felszolgálom! Amennyiben nem elég kedves ecsém, itt van mégegyszer: Nulláztam!
Erős próba Vol.2.-Új pálya, új ellenfél
A balinos táncóra után le kellett tesztelni a friss botot domolykóval, jásszal. Muszáj volt! olvasásának folytatása
Patakba zacskót lógatunk/ Ezek mi vagyunk…
Szikrázóan kék ég alatt gázoltunk testvéreimmel kavicspadokon és derékig érő visszaforgókon keresztül. A bevágódott part eltakarta a külvilágot, és ha megszokta a szem a közeli falu évtizedek alatt falba ágyazódott mocskát, azt hihettük, csak mi magunk vagyunk és a domolykók.
Lábvíz
Már egy éve tervezgetjük a közös horgászatot Zolival (boszorkánykonyhájának digitális lenyomatát Hungarianwobblers fedőnéven találjátok meg). Most összejött a peca végre, bár minden arra játszott, nehogy találkozzunk.
